Egy gyakorló apa "nyavajgásai"

2014\10\22

Internetadó? Újabb sorscsapás a nemzetre...

2014.10.22. Szerda

Hitem szerint, és persze ebben a Biblia is alátámaszt, a Jó Isten 10 csapással sújtotta az egyiptomiakat, akik nem akarták elengedni kiválasztott népét. Úgy gondoljuk, hogy ez a 10 csapás isteni büntetés, de ez eltörpül amellett, ami idehaza folyik most már évek, sőt évtizedek óta. Ez már nem 10 csapás, ez már a poklok legmélye...
Alapjában véve nem vagyok egyik oldallal sem szimpatizáló, amolyan "elkötelezetlen" választó, aki alapjában utálja a politikát. No nem az elvei miatt, hanem a politikai elitnek nevezett rabló banda miatt, akik az úgynevezett rendszerváltás óta, folyamatosan szétrabolták az országot és nyomorba taszították. És nem érdekel, ha most jön akár a bal, akár a jobb ultrák tömege, mindkét oldal ugyanolyan velejéig romlott és az sem normális, aki elhiszi bármelyik oldalnak még azt is, amit kérdez. 

More:

2014\09\08

Stadion? Ezeknek? Magyar foci? Hagyjukmá...

2014.09.08. Hétfő

magyar-foci-labda.jpg

De jó régen voltam erre. Lett volna téma, csak időm nincs, de most ez a tegnapi magyar-északír focimeccs kihozta belőlem az írási kényszert. Pedig ahogy elnézem, a csapból is ez folyik, nem véletlenül.
Kezdeném azzal, hogy ki nem állhatom a magyar focit, de ha a tegnapi meccset, no meg az elmúlt X év magyar foci válogatott teljesítményét nézzük, akkor nincs is min csodálkozni. Őszintén szólva csak háttérzajként kezdtem el "nézni" a focimeccset, borítékolni lehetett az eredményt, de nem is ezzel van a probléma. Az, hogy már sokadjára kikap a nemzeti tizenegy jelentéktelen csapatoktól még hagyján, megszoktuk, de az, hogy ha hozzátesszük, hogy csilli-villi stadionokat épít az állam olyan tehetségtelen, sportembereknek nem nevezhető bohócoknak, közpénzből, akikbe kevesebb focitudás jutott, mint bármelyik srácba, aki suli után rúgja a bőrt kikapcsolódásképpen, na az már bicskanyitogató.

More:

2014\08\14

Az eső meg csak esik, esik és esik

2014.08.14. csütörtök

Idén elég csapadékos a nyár, a hangdoboz ma reggel be is mondta, hogy az elmúlt évtizedek legcsapadékosabb nyara. Szuper, kinek jó, kinek nem. Én nem is tudom eldönteni, hogy melyikbe tartozom. Ha azt nézem, hogy az idén viszonylag későn ültetett tujáimat nem kell öntözni, akkor azt mondom, hogy jó dolog, mert a víz nem olcsó, még akkor sem, ha tudok esővizet gyűjteni. Viszont ha azt nézem, hogy a gyönyörű paradicsomjaim mind az eső utáni párás meleg áldozata lett, mert a meleg pára elégette őket és oda a teljes termés, vagy azt, hogy lassan bent rohad a krumpli a földben, mert az eső miatt nem tudom kiszedni, akkor nem olyan biztos ez.

More:

2014\08\12

Az a fránya kresz...

2014.08.12. Kedd

Kissé úgy tűnhet, hogy azt sem tudom, hogy miről akarok írni, csak belekapok ebbe is meg abba is, de én már csak ilyen vagyok. Különösebben soha nem érdekelt semmi sem konkrétabban, vagy éppen ellenkezőleg, valami túlságosan is, amolyan mindenevő fajta. Jó is az, ha az ember mindenről tud "csacsogni" és nem csak az időjárásról. Persze más tészta, hogy amit mond, az komplett hülyeség, vagy értelme is van. Persze ezt mindenki döntse el saját maga...

Mai kivesézendő témám a stop tábla használata. Aktívan részt veszek a forgalomban, de nem csak mint sofőr, hanem mint biciklis, gyalogos... stb., így van "szerencsém" más-más szemszögből is figyelembe venni a közlekedési szokásokat. Sajnos el kell, hogy mondjam, hogy a többség pocsékul vezet. Na most aztán hatalmas titkot árultam el, ez igazából köztudott és most a többség autós biztosan egy szőröző kis köcsögnek gondol, de magasról teszek rá. A tényen nem változtat, hogy - bár nem a kresz-t szeretném szőröstül-bőröstül betartatni (azt tegye meg a pénzbehajtó fakabát zrt) - a többség nem tudja, vagy nem is akarja tudni, hogy mit kell csinálni a stop táblánál. Gyakorlatilag csak átgurul a felfestésen (tábla mellett) és most nem csak a kigyúrt "neszójjábegeccinamivannamivan" típusú bömbös vezetőkről van szó, hanem az átlag pógárról IS.

More:

2014\08\07

Napszemüvegben: illik, vagy nem?

2014.08.07. Csütörtök

Tudom szőrszál hasogató vagyok és lehet, hogy nem is érné meg még a gondolatot sem, de nem tehetek róla, én már csak ilyennek születtem, hogy vannak dolgok, amik bosszantanak, míg az másoknak természetes. A teljesség igénye nélkül ilyen pl. az, hogy egy nőt előre engedek az ajtónál, vagy éppen kinyitom neki azt (hacsak nem önműködő :P ), előre köszönök az idősebbeknek... blablabla... stb. Igazából ez mind közhely, más tészta, hogy ki tartja és ki nem tartja be ezeket. Ezt ki-ki maga döntse el, bár nekem böki a csőröm, ha ezek az úgymond általánosan elfogadott, de már régimódinak tűnő normákat valaki nem tartja be. Mondhatnátok azt, hogy túlságosan konzervatív vagyok, vagy éppenséggel túl érzékeny én ezt aláírom, vagy azt, hogy ez már lerágott csont. Na és? Ez az én blogom, azt írok bele, amit akarok :)

More:

2014\08\05

Elvárás, vagy csak szimplán önkritika?

2014.08.05. Kedd

Tudni kell rólam, hogy nem vagyok egy könnyű eset, sem mentálisan, sem fizikálisan. Hirtelen haragú vagyok, bár amilyen gyorsan a plafonon vagyok, olyan gyorsan le is nyugszom. Kedvesemnek sokszor van is ezzel problémája, mert ő legtöbbször minden ami én nem, így elég gyakran kutya-macska állapotba kerülünk, mégis már lassan 15 éve nyúzzuk egymást és nemsokára 10 éve leszünk házasok.De erről majd később részletesen.

Nézzük a fizikálisan nehéz eset részét a dolognak. Majdnem 2 méter magas 110kg, jó nagy darab. A fitnesz guruk kapásból kiszámítják, hogy itt bizony a BMI (gyk.: testtömeg index) súlyos, méghozzá túlsúlyosat mutat. Fogyni kell! De miért? Mert ez a társadalmilag elfogadott? Mert csak akkor jön rám a konfekció méret? Mert tovább élek? Ugyan már... Totál elegem van ebből a szarságból, amit a média okád ki ránk nap mint nap. Rizikófaktor,

More:

2014\08\04

...a kezdetek...

2014.08.04. Hétfő - úgy vagyok vele, mint Garfield, de ez már közhely...

Gondolom itt most egy bemutatkozásnak kellene állnia. Nem vagyok egy gyakorlott blog író - ez így nem igaz, inkább azt mondanám, hogy még soha nem írtam blogot - szóval, nem is igazán tudom, hogy miért vágtam bele ebbe a dologba, így nem is igazán vagyok képben azzal, hogy hogyan is kellene kezdenem, de nem is szeretnék másokat majmolni, vagy másolni, ahogyan ezt sokan mások is teszik. Egyszerűen talán csak ki szeretném írni magamból azokat a dolgokat, melyek néha zavarnak vagy éppen történnek velem.Sokan ilyenkor azt mondják, hogy írd meg a facebook-ra, vagy beszélj egy pszichomókussal. De egyrészt nem az a célom, hogy a mindennapos problémáimat az ismerőseim elé tárjam - mondom ezt úgy, hogy épp egy blogot írok - egyszerűen úgy gondolom, hogy az írással remélhetőleg megszabadulok azoktól a terhektől, melyek nyomasztanak, vagy csak szimplán bosszantanak. Igazából nem is érdekel, hogy ki olvassa, főként magán céllal készül, a többit meg majd meglátjuk, szóval kedves olvasó, íme egy újabb blog a többi közé... 

Ja igen, a bemutatkozás :) Gondolom a bolg címéből mindenki rájött, hogy egy férfi és azon belül családapa vagyok, két csodaszép, ám a felnőttek kiakasztását már az anyatejjel magába szívó, csökönyösen önfejű (ja ez én IS vagyok) gyermekkel (fiú és lány) valamint az engem mindig kérdőre vonó és velem állandóan ellenkező ám ennek ellenére sok év házasság után még mindig szerető asszonnyal. Van macskánk, autónk, házunk...hitelünk, tipikus magyar családmodell. Ennek ellenére nem óhajtok senkinek sem tanácsot adni, megmondani a tutit, az nem az én világom. Nem szeretnék se több, se kevesebb lenni, mint ami vagyok ez csak az életem nyilvános részének a naplója.